LV. évf. 27. sz.

A papkéve

Heti útmutató

Tízen ültünk a náddal fedett kis kerti filagória alatt, névnapot ünnepeltünk. Beszélgettünk az élet nagy és még nagyobb dolgairól, amikor egy pillanatnyi hallgatásban ennyit kérdeztem: milyen volt régen az aratás? Az asztal körül ülő barátaim – néhányan már hetven felé járva, de már mind túl az ötvenen – hirtelen újra megfiatalodtak, múltjuk újra életre kelt, és ifjúságuk mozdulatait láttam: kezükben a kaszák jól-fogásának titkát, arcukon a marokszedő ölében átkarolt kalász különös illatát. Majd kévét kötöttek és keresztet raktak. Vitatkoztak arról, összesen mennyi kéve kell egy keresztbe, sorolták e tároló alakba kerülő kévék rendjét: a bujtatóra alapozva négy kalásszal érintkező kéve formálta a keresztet, erre helyeztek még másik három sort, s a tetejét pedig egy középre tett, a kalászokat takaró kéve került, a papkéve.

Szerző: Szántó József

Rovatok