A Házasság hete: február 11–20. - „Veled vagyok egész”
LV. évf. 7. sz. - 2011-02-13
Mi lenne, ha a média, ami oly nagy befolyással van az életünkre, a házasságot valódi értékén kezelné, és több figyelmet, időt fordítana annak népszerűsítésére? Talán több házasság köttetne, kevesebbet bontanánk föl, több gyermek születne, és kevesebbnek kellene csonka családban, legtöbbször apa nélkül felnőnie. Ezt a lehetőséget ismerte fel tizenhárom évvel ezelőtt egy angol keresztyén üzletember, akinek – egyházi és világi kapcsolatait latba vetve, a Valentin-nap ürügyén a házasságot népszerűsítő programokat szervezve – sikerült ráirányítania a sajtó figyelmét erre az alapértékre.
Szerző: Dányi Zoltán
„…ne tégy semmilyen különbséget…” - Gondolatok az önkéntesség margójára
LV. évf. 6. sz. - 2011-02-06
Nincs könnyű helyzetben világunk embere, amikor az önkéntességről kell állást foglalnia. Ez a nehézség akkor tűnik a leglegyőzhetetlenebbnek, amikor már nem állhat meg a puszta állásfoglalások szintjén, hanem mennie és cselekednie kell(ene). A jézusi tanítás szerinti gyümölcstermésnek ugyanis nemcsak a saját életében kell megjelennie, hanem azt is be kell látnia, hogy ez az egyetlen lehetőség, hogy mások is felüdüljenek általa.
Szerző: Lovász Krisztián
Odaszánt idővel Krisztusért követségben
LV. évf. 5. sz. - 2011-01-30
Sokunk szíve vágya az egyházban, hogy bárcsak többen és több időt szánnának ebben az esztendőben is a Krisztus ügyére.
Szerző: Derencsényi István
Önkéntesség és a keresztyén ember
LV. évf. 4. sz. - 2011-01-23
2011 az önkéntesség éve az Európai Unióban, s ehhez kíván csatlakozni egyházunk is. Nekünk, református gyülekezeti tagoknak egyértelmű, hogy önként vállalunk feladatokat gyülekezetünkben és szűkebb vagy tágabb környezetünkben. De mi is a különbség az önkéntesség és a keresztyén ember szolgálata között? Van egyáltalán?
Szerző: P. Tóthné Szakács Zita
Egység, önkéntesség, európaiasság
LV. évf. 3. sz. - 2011-01-16
Hitünk a legszemélyesebb közügyünk. E frappáns megállapítás a hit személyes, bensőséges, privát mélységét, ugyanakkor gyülekezeti, egyházi, ökumenikus és társadalmi szélességét fejezi ki. A két dimenzió – természetesen az isteni magasságokba vágyakozó irányultsággal együtt – mindig jelen van, de nem egyforma hangsúllyal és nem egyforma kifejeződési formában. Krisztus követőinek egyetemes imahete január harmadik hetében arra hív mindannyiunkat, és arra indít sokakat, hogy az Ige közös tanulmányozásával, imádsággal, bizonyságtétellel, szeretetvendégséggel, egyéni és közösségi sorsok megismerésével és mindenekfölött a krisztusi szeretet megélésével figyeljenek egymásra, a világ keresztyénjeire és így gazdagítsák egymást.
Szerző: Bóna Zoltán
Háládatos önkéntesség
LV. évf. 2. sz. - 2011-01-09
2011-ben, amely az önkéntesség európai éve lesz, bizonyára sokat hallunk majd a közélet embereitől arról, hogy nyújtsunk segítséget a rászorulóknak, és vegyük észre a mellettünk élőket. Máris közhelyes szlogenek indultak világkörüli útjukra: „Az önkéntesség erősíti európai alapértékeinket: a szolidaritást és a társadalmi kohéziót.” „Legyen önkéntes! Tegyen a változásért!” „Itt az ideje, hogy megosszuk, ami a miénk, és viszonozzuk azt, amit kaptunk. Itt az ideje, hogy segítsük azokat, akik segítenek!” És így tovább.
Szerző: Fekete Károly
Krisztusért követségben
LV. évf. 1. sz. - 2011-01-02
A korábbi évek hagyományát folytatva 2011-ben is jelmondat, éves téma jelöli ki a Magyarországi Református Egyházban folyó közegyházi munka irányait és ad támpontot a gyülekezetek számára. Az előttünk álló esztendőben Pál korinthusiakhoz intézett szavaiból a „Krisztusért követségben” kifejezés lesz ez a vezérfonal. A páli üzenet jól kifejezi mindazt, aminek 2011-ben és mindenkor a református egyház tevékenységének az alapját kell jelentenie: a biblikus alapozottságot, Jézus Krisztus középpontba helyezését, mint a legfőbb reformátori gondolatot és a módot, a kérést közvetítő követséget.
Szerző: Bölcskei Gusztáv
Áldást, vagy csak sikert?
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010-12-19
Egy Názáret nevű faluban kétezer éve egy fiatal, Mária nevezetű lány szövögethette a kor lehetőségei között szép álmait. Bizonyára vőlegényének, az ács Józsefnek is voltak reményteljes tervei mesterségével, jegyesével és majdani családjával kapcsolatosan. Milyen kétségek, kérdések, félelmek gyötörhették lelküket, amikor kiderült, hogy Mária már gyermeket vár, ráadásul nem Józseftől. Egy rosszul kezdődő, sikertelennek tűnő, előítéletekkel terhelt élet baljós képei is megjelenhettek a látóhatáron. Eddigi nyugodt, vallásos gondolataikat és életüket is felkavarhatták az isteni követek által hozott üzenetek. Az üdvözítés történetének ezzel az emberileg nehezen érthető és egyedi feladatával csak nekik kellett szembesülniük, és Isten iránti engedelmességben példaadóan elfogadták a megoldást. Életük lehet, hogy a világ mércéje szerint nem lett sikeres – bár sok film szereplőivé is váltak –, de áldássá lett sokak számára.
Szerző: Püski Lajos
Ez nem mese
LIV. évf. 50. sz. - 2010-12-12
Egyre többet találkozunk az egyházi és világi médiumokban a református adventi kommunikáció fő üzenetével. A következőekben rövid elemzését szeretnénk adni az „Ez nem mese” fősor jelentésének, a református hagyományokhoz kötődően, katekézis formájában.
Szerző: Pásztory Ádám
Törődjünk az „ily nagy” üdvösségünkkel!
LIV. évf. 49. sz. - 2010-12-05
A Zsid 2,3 így szól: „akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ily nagy üdvösséggel, amelyet az Úr hirdetett először.” A levél szerzője arra az eseményre figyelmeztet bennünket advent idején, amikor a hagyomány szerint az angyalok Isten törvényét átadták Mózesnek a Hóreben. Ott adták át Isten népének az angyalok Isten törvényét, ám minden törvényszegés megkapta méltó büntetését, itt pedig most az Isten Fiáról, Jézusról van szó, aki az üdvösségünket hozza, az ő eljövetelét várjuk advent idején.
Szerző: Márkus Gábor
| << korábbiak | 14/16 | frissebbek >> |