A négyszázhetvenkilencedik tanév végén
LIV. évf. 26. sz. - 2010-06-27
Nemcsak a közoktatásban, hanem a főiskolákon és egyetemeken – így a hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézményekben – is elérkezett a tanévzárás ideje. Ezen a hétvégén a sárospataki templomban elhangzik egy ilyen mondat: „Ezzel Kollégiumunk és Teológiai Akadémiánk 479. tanévét bezárom.”
Szerző: Kádár Ferenc
Tiszta szívű oszlopok
LIV. évf. 25. sz. - 2010-06-20
Egy szimbólum és egy tulajdonság első pillanatra talán szokatlan összekapcsolásával szeretnék megemlékezni a presbiteri szolgálatról. Muraközy Gyula Egyházalkotmány a presbiter vállain (1933) című írásában olvashatjuk: „…a presbiterek az oszlopok az egyházban. Krisztuson állnak, és ők tartják az egész épületet.” Próbáljuk ezt a jelképes ábrázolást a magunk életére és szolgálatára alkalmazni!
Szerző: Tóth János
Nem mindegy, hogyan éltük meg ezt a tanévet
LIV. évf. 24. sz. - 2010-06-13
Tanévzárás. Lassan véget ér a tanév az oktatási intézmények diákjai és dolgozói számára. Egyházi iskoláink készülnek a tanévzáró ünnepi istentiszteleteikre versekkel, énekkari szolgálatokkal és természetesen szép ajándékkönyvekkel, talán alapítványi jutalmakkal is a legjobbaknak. Mezőtúron a 480. tanévét zárja az 1530-ban alapított túri alma mater. Szeptember elsejétől, az új tanévben intézményrendszerünk közép- és általános iskolája, „egy közös test tagjai” már Mezőtúri Református Kollégiumként működnek tovább, ami 2011-től óvodával is bővül. Ilyenkor, a tanév végén sok gondolat, emlék sejlik fel az elmúlt esztendőből.
Szerző: Mihalina László
Trianon valósága
LIV. évf. 23. sz. - 2010-06-06
Ma már nyugodtan leírható – minden nacionalista és marxista ihletésű mai status quo védő véleménnyel szemben –, hogy a versailles-washingtoni békerendszer, benne Trianon, az újkori történelem legnagyobb hazugságai és tragédiái közé tartozik. Ez vezetett el ugyanis a második világháború poklához. Azért, mert az antant hatalmak (Franciaország, Anglia, Amerika) – sokféle okból – a saját maguk által meghirdetett szép „alapelveket” sem tartották be, hanem primitív, önző érdekből, tudatlanságból értelmetlen és célszerűtlen döntéseket hoztak. (Ezek egy részét azóta a történelem „felülvizsgálta”.)
Szerző: Tőkéczki László
Szentháromság vasárnapja, mint „lehetetlen lehetőség”
LIV. évf. 22. sz. - 2010-05-30
A pünkösdöt követő első vasárnap a Szentháromság ünnepe. Miért? Hiszen valójában minden vasárnap a Szentháromság vasárnapja, amikor az Atya jóvoltából a Krisztus nevében összegyűlt gyülekezet a Szentlélek jelenlétében tart istentiszteletet. Miért van szükség mégis arra, hogy ezen a vasárnapon különös hangsúlyt helyezzünk Istenünk három-egy voltára?
Szerző: Németh Áron
„Jővel, Szentlélek Úr Isten!”
LIV. évf. 21. sz. - 2010-05-23
Olvasandó: ApCsel 2,1–21
Péter apostol bátor kiállása és beszéde ezreket térít meg az első pünkösdön, akik átadják életüket és szívüket Istennek. Olvassuk, hogy az eseményeket látva félelemmel és csodálattal telt meg a lelkük. A lelki egység átalakítja szívüket, egész életüket, közösséget alkotnak, gyülekezetet építenek, amit a Szentlélek ereje töltött meg. Ha a Szentlélek megtölt, bennünk lakik, felgerjeszt, jóváhagy és küldetésre hatalmaz fel minket, mi lehet az eredmény? Pünkösddel egy új korszak indul el: a Lélek korszaka.
Szerző: Szabó Sándor
Konfirmáció vasárnapjára
LIV. évf. 20. sz. - 2010-05-16
A konfirmáció vasárnapjára valaha szent komolysággal, sok igyekezettel és nem kevés izgalommal készültünk. Nagy eseménye volt ez a református gyülekezetnek, családnak, ifjúnak. Komoly előkészület, lelkészi oktatás előzte meg a várt napot, amikor az ifjúság küszöbéhez közelítő gyermek tanúságát adta megszerzett hitbeli ismereteinek, fogadalmat tett Jézus Krisztus engedelmes követésére, a református keresztyén anyaszentegyházhoz való hűségére, s felhatalmaztatott arra a kiváltságra, hogy a gyülekezet felnőtt közösségébe számláltatva részese lehessen az úri szent vacsora sákramentumának. Tanúja volt ennek a gyülekezet egésze, hisz a legnagyobb ünnepekkel azonos rangú, fontos, évenként ismétlődő, kiemelt ünnepe volt ez Isten helyben lakó református népének. S természetesen tanúja volt e nagyszerű eseménynek a konfirmációra indító református család, a szülők, a nagyszülők, a keresztszülők, a testvérek.
Szerző: Komlósi Péter
Mennyhorizontú élet
LIV. évf. 19. sz. - 2010-05-09
Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe az izgalmas ellentétek napját idézi fel. Jó és rossz érzések vegyülnek össze bennünk ezen a napon.
Szerző: Fekete Károly
„Nehéz igazán élni, de jó!”
LIV. évf. 18. sz. - 2010-05-02
Erre tanított az én édesanyám…
Szerző: Szántó József
Urunk, irgalmazz nekünk
LIV. évf. 17. sz. - 2010-04-25
Némelyek azt gondolják, hogy az idő múltával a világ sorsa jobbra fordul, mások úgy vélik, hogy a helyzet mindig rosszabb lesz. A háborúk, a terrortámadásokról szóló hírek ebben az utolsó időnek nevezett kegyelmi korban már megszokottá váltak. A tudomány fejlődése hihetetlenül gyors. Felfedezések, új találmányok serege váltja egymást.
Szerző: Bányai László
| << korábbiak | 11/12 | frissebbek >> |