Nagy csaták – református vonatkozásokkal
LV. évf. 11. sz. - 2011-03-13
Sukoró–Pákozd és Isaszeg – az 1848/49-es szabadságharc két talán legfontosabb, nem mellesleg győzelmes csatája. Ráadásul mindegyik református vonatkozásokkal. Az előbbi napját, 1848. szeptember 29-ét a modern magyar honvédség születésnapjának tekintik, az utóbbi pedig a szabadságharc legjelentősebb hadműveletének, a dicsőséges tavaszi hadjáratnak az első ütközete volt 1849. április 6-án.
Szerző: Kiss Sándor
A németországi magyar ajkú protestáns gyülekezetek jövője
LV. évf. 10. sz. - 2011-03-06
A második világháború utáni időszakban 1956 és 1989 határozták meg a németországi magyar ajkú protestáns gyülekezetek múltját. A jövő azonban minden eddiginél fontosabb, hiszen fennmaradásuk a tét. Erről tárgyaltak háromoldalú egyeztetés keretében február 22-én Hannoverben az EKD (Evangelische Kirche in Deutschland – Német Protestáns Egyház), a németországi magyar közösségek, valamint a Magyar Református Egyház (MRE) és a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) képviselői.
Szerző: Ó. B.
A magyarok olyan alkotmányt szeretnének, amelyre büszkék lehetnek
LV. évf. 9. sz. - 2011-02-27
Schmitt Pál köztársasági elnök volt a díszvendége annak a konferenciának, amit február 18-án tartottak Az alkotmányozás dilemmái címmel a Magyarországi Református Egyház zsinati székházának üléstermében. Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke megnyitójában kiemelte: fontos, hogy ha az új alaptörvény megemlíti Istent, az ne következmények nélkül történjen.
Szerző: Csepregi Botond
„Hány kenyeretek van?” - Keresztyén világimanap, március 4.
LV. évf. 8. sz. - 2011-02-20
Csaknem kétszáz országban tartják meg 1887 óta az asszonyok által kezdeményezett világimanapot március első péntekén – hazánkban és a Kárpát-medence magyar ajkú keresztyénei körében huszonhatodik éve. Idén a dél-amerikai Chilében élő asszonyok a Hány kenyeretek van? címet adták a szervezett imádkozásnak. Március 4-én, pénteken nők és férfiak, idősek és gyermekek együtt ünneplik ezt a napot imával, énekszóval, igemagyarázattal, spanyol és nemzeti nyelvű magasztalásokkal. Vegyünk részt mi is egy ilyen alkalmon – erre hív ez az írás.
Szerző: Békefy-Röhrig Klaudia
Freskókkal törnének ki a szegénységből
LV. évf. 8. sz. - 2011-02-20
2010 ősze óta a Magyar Református Szeretetszolgálat a gazdája a bódvalenkei freskófalu-tervnek. Az alig kétszáz lelkes, nagy többségében cigányok lakta, mérhetetlenül szegény falu fellendülését Pásztor Eszter ötlete hozhatja meg: a házak tűzfalaira hatalmas képeket festenek, és a látvánnyal csalogatnák ide a turistákat, például a közeli Aggtelekről.
Szerző: Csepregi Botond
Szolgálati lehetőségek az önkéntesség évében
LV. évf. 2. sz. - 2011-01-09
Az Európai Unió polgárai számára 2011 az önkéntesség európai éve. A célkitűzés szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen éppen tíz esztendeje nyilvánította az ENSZ a nemzetközi önkéntesség évének a 2001-es évet. Az idei év során a református egyház önkéntesprogramjai a civil szférában is ismertebbekké válhatnak, ugyanis a Szeretethíd, a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó és az Önkéntes Diakóniai Év kiemelt események hazánk önkéntes rendezvényeinek sorában.
Szerző: Jakus Ágnes
„Bétölteni reménységgel a világot” - Beszélgetés Udvaros Béla rendezővel
LV. évf. 2. sz. - 2011-01-09
„Az előadás előtt most első alkalommal fogom én köszönteni a közönséget, amikor szimbolikusan a húsz év összes előadásának közönségétől elköszönök” – készül utolsó előadására Udvaros Béla rendező. Az Evangélium Színház művészeti vezetője 20 év, 30 bemutató és 545 előadás után január 9-én, Budapesten búcsúzik.
Szerző: T. Németh László
Református szakértők jártak Brüsszelben
LV. évf. 1. sz. - 2011-01-02
Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) Brüsszelben székelő Egyház és Társadalom Bizottsága (CEC-CSC) hívta meg december elejére a magyarországi egyházak szakértőit brüsszeli látogatásra.
Szerző: Csepregi Botond
Európa legyen valódi értékközösség!
LV. évf. 1. sz. - 2011-01-02
A Magyarországi Református Egyház számára sem közömbös, mit hoz az Európai Unió és az ország számára az, hogy január elsejétől fél éven át hazánk tölti be az EU soros elnöki tisztét – jelentette ki Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke. A tiszántúli püspök szerint fontos, hogy az egyházi hozzájárulásnak a segítség formáját kell öltenie. Úgy véli, 2011-ben az EU tényleg olyan fordulóponthoz érkezett, ahol már nemcsak deklarálnia kell, hogy értékközösségként létezik, hanem ezt igenis érvényesíteni kell bizonyos mechanizmusokkal.
Szerző: Csepregi Botond
Féléves magyar építkezés Európában
LV. évf. 1. sz. - 2011-01-02
Január elsejétől Magyarország veszi át a soros elnöki teendőket az Európai Unióban, amely feladat nem azt jelenti, hogy az ország kivételezett helyet kap érdekeinek érvényesítésében, hanem ellenkezőleg: koncentrált menedzsment-feladat, a kompromisszumok építőjének szerepe hárul majd hazánkra. Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára írásában kifejtette, mit jelent Magyarország számára a következő hat hónap, milyen témák adják az elnökségi program gerincét, és hogyan kapcsolódhatnak mindehhez az egyházak.
Szerző: Ódor Bálint
| << korábbiak | 29/30 | frissebbek >> |