Pünkösd = Pentekoszté
LV. évf. 24. sz. - 2011-06-12
A pünkösd szó az Újszövetség görög nyelvén (Pentekoszté) ötvenedik napot jelent húsvéttól számolva. Vagyis az emberiség történelmének legfontosabb ténye, hogy az Isten 2011 évvel ezelőtt megjelent testben, Jézus Krisztus a golgotai kereszten eltörölte bűneinket, és feltámadásával végérvényesen legyőzte a halál és pokol erőit, ezért nála az örök élet beszéde van, a bűnbocsánat ajándéka a hozzá bizalommal forduló ember számára.
Szerző: Jászai Gyula
Lélekkel - egyházunk hajójában
LV. évf. 24. sz. - 2011-06-12
Sokszor találkozhatunk azzal a képpel, amelyen az egyház - olykor hatalmas viharokkal is dacoló - hajóként jelenik meg. Ez a hajó csak akkor nem fut zátonyra és nem borul fel, csak akkor tud biztonságban haladni, ha Isten Lelkének erőterében marad.
Szerző: Kun András Nándor
Immánuel, velünk az Isten
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010-12-19
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta,
hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16)
Szerző: Steinbach József
Édes tej helyett
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010-12-19
„Láttam az éjszakai látomásban: Jött valaki az ég felhőin, aki emberfiához hasonló volt; az öregkorú felé tartott, és odavezették hozzá. Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg.” (Dán 7,13–14)
Szerző: Bódis Tamás (Muravidék)
A rádió
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010-12-19
A karácsony az emlékezés ünnepe is, amikor gondolatban találkozunk azokkal a szeretteinkkel, akik már csak lélekben vannak jelen. Történetek jutnak eszünkbe róluk, vagy akár tárgyak is, amelyek hozzájuk kapcsolódnak, és valamiért megragadtak az emlékezetünkben. Mint nekem is az a nagy világvevő rádió, amely az apámék szobájában olyan volt, akár egy értékes bútor, amire nagyon kell vigyázni. Anyám még egy horgolt, fehér csipketerítőt is tett rá, amely fényesre politúrozott tetejét díszítve háromszögalakban csüngött alá középen.
Szerző: Tóth-Máthé Miklós
Utcára fagyott karácsony
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010-12-19
Reménytelenül kinyújtott kezek, fillérekkel árválkodó kalapok, kopott tekintetek, alkoholbűzös leheletek, koszos paplanba gubózott emberi testek. Szinte szét sem nézek, éppen csak az emlékezetembe exponáló villanás marad a tucatnyi hajléktalan képe, ahogyan igyekszem kifelé a metróaluljáróból a pestszentlőrinci Tiszta Forrás Alapítvány hajléktalanszállója felé tartva. Budapesten egyes becslések szerint harminc-ötvenezer hajléktalan él, többségük az utcákon, erdőkben, sátrakban. Azt mondják, hogy számukra a karácsony nem ünnep, hanem keserűség.
Szerző: Fekete Zsuzsa
Jézus-várás?
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010-12-19
Magasztos folyamat (lenne), amit elég nehéz a súlyának megfelelően megélni, elsorvad a lényege, mert elsorvasztják. Ez a megállapítás nem csupán a rárakódott alpári dolgokra vonatkozik, hanem még a legfennköltebb igyekezetre és programra is érvényes, ha túlontúl sok van belőlük.
Szerző: A. Kis Béla
Karácsonyi prédikáció
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010-12-19
„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született?”
Szerző: Marton Károly
Békesség, Istentől!
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010-12-19
Ilyenkor, advent táján még hangsúlyosabb a békesség, megbékélés, nyugalom utáni vágy. S lám, ahogy közeleg a karácsony, úgy növekszik lelkünk békétlensége: sietség, rohanás, idegtépő feszültség.
Szerző: Fábián Tibor
Ünnep katasztrófa után
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010-12-19
Ünnepelünk karácsonyt, csak még nem tudjuk, miből – ez volt a legáltalánosabb válasz, amit a vörösiszap-katasztrófa elszenvedői és az árvízkárosultak mondtak megkeresésünkre. Volt, aki nem is akart válaszolni, ő azt mondta, a mai napig felkavarják a történtek, nem szívesen beszél erről. Néhány család még is beengedett minket otthonába.
Szerző: Hegedűs Márk
| << korábbiak | 3/3 |