Belépés / Regisztráció
Keresés
Világunkban az emberek gyakran sérülnek; az elutasítottság, a csalódások, a be nem teljesült vágyak mind torzítják az ember személyiségét, kedélyállapotát. Egyházunk válasza, a keresztyén lelkigondozás a pásztori pszichológia gyakorlati megjelenéseként az élet számos területén, évszázadok óta bizonyítja érdemességét rá, hogy krisztusi eszközökkel gyógyítsa a sebeket. Isten katonái mindig is jelentős szereppel bírtak a hadseregek vallási nevelésében és gondozásában – idén ezt ünnepli újjászervezésének 15. évfordulóján a Tábori Lelkészi Szolgálat, melynek eredete egészen a bibliai időkig nyúlik vissza.
November 14-én, Budapesten ünnepi istentisztelet keretében erre az időszakra tekintettek vissza az európai testvérszolgálat és a Honvédelmi Minisztérium képviselőivel kiegészült egyházi vezetők a Budavári Evangélikus Gyülekezet otthonául szolgáló Bécsi kapu téri templomban. Ahogy azt Jákob János református tábori lelkésztől, püspök-helyettestől megtudtuk, a hazát szolgáló, kemény férfiak között ma is sokan számítanak segítségnyújtásra, támaszra, csakúgy, mint évezredekkel ezelőtt. A kétezer éves egyháztörténelemben ugyanis mindig voltak olyan hívek egyházi és világi oldalról egyaránt, akik a katonák lelki ügyeinek szolgálatát vállalták, néha még akkor is, amikor az adott körülmények nem voltak éppen megfelelőek. Amióta állandó hadseregekről beszélhetünk, az állam az egyházzal szorosan együttműködve, a hadseregen belül egy egész szervezetet állított fel azért, hogy az a katonaság lelkigondozását végezze. Emellett természetesen a katonaság folyamatosan igényelte a keresztyénség erkölcsi értékeit és erőit honvédő és egyéb háborúi megvívása közben, vagyis amióta létezik katonai érdekvédelem, azóta joggal említhetjük meg a katonai lelkészi tevékenységet is. A katonák vallásos nevelése, vallási igényeinek kielégítése tehát végig mint állami feladat jelentkezett, és ezekről általában a hadügyi kormányszervek gondoskodtak, és ez Magyarországon sem alakult másképp – mondta el az ezredes.
„A magyar katonák között az 1500-as évek közepétől a vitézek lelkigondozását a magyarországi végvárakban a katolikus és a protestáns tábori lelkészek végezték. A hadseregen belüli szervezetként 1773-ban alakult meg a Katolikus Tábori Helynökség, ebben az időszakban a protestáns lelkészek is e szervezet keretein belül végezték szolgálatukat. Az 1848-as szabadságharcban is szerepet vállaltak a katonai lelkészek, a megtorlás éveiben sokuknak üldöztetés volt a jutalma” – tájékoztatta az egybegyűlteket Sajtos Szilárd református tábori lelkész, főhadnagy, aki a következő mérföldkőnek a politikai rendszerváltás után a Tábori Lelkészi Szolgálat újbóli létrehozását tekinti. „A megalakulás óta a tábori lelkészek itthon és külföldön egyaránt végzik szolgálatukat. Megtalálhatóak a különböző honvédségi vezetési szerveknél, oktatási intézményekben és helyőrségekben is. Jelenleg a 9 református és 3 evangélikus lelkészből álló csapat részt vesz minden jelentős katonai misszióban, a kezdetektől szolgál a Balkánon, Boszniában, Macedóniában, Koszovóban, Irakban és Afganisztánban is” – összegezte a különleges misszió jelenlegi helyzetét a tábori lelkész. Az úrvacsorával egybekötött istentiszteleten Lackner Pál protestáns tábori püspök hirdette az Igét, aki a fentiekért a Máté evangéliuma szerint hálát adva az emlékezés mellett a szolgálat és küldetéstudat fontosságára is felhívta a külvilág figyelmét.
Kommentek írásához be kell jelentkezni.
