Belépés / Regisztráció
Keresés
Népes gyülekezet jelenlétében került sor október 25-én Várkuduban a templom felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteletre. A Beszterce-Naszód megyei Bethlen tőszomszédságában fekvő településen a református hívek külföldi és belföldi segítséggel, saját adományokkal és közmunkával kívül-belül felújították a templomot, új kerítést és portikust építettek, de nem feledkeztek meg a parókia és a gyülekezeti ház renoválásáról sem.
Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza püspök hirdetett Igét az 1Pét 5,10 alapján. A templom felújítását követően a gyülekezet összegyűlik és hálát ad Istennek, ez a szokás. Az Úr azonban megállít, és kérdést intéz hozzánk: valóban kell-e nekünk az ő áldása? Egyesek úgy gondolják, nincs is szükség rá, megvagyunk mi egyedül is. Mások – életük nyomorúságait hordozva – figyelmeztetnek: bizony szükség van, mert a legkülönbek is elfáradnak, megtörnek. Ezért állandóan szükségünk van Isten áldó szeretetére, gondviselésére
A felolvasott ige áldás, ezzel szólít meg most minket Isten – fogalmazott a püspök. Két alapvető kérdésre kell keresnünk a választ: kicsoda áld, és kit áld. Péter apostol nem a saját jókívánságait mondja el. Tudnunk kell, hogy nem a pap, az esperes vagy a püspök áld meg, hanem maga Isten. Ő áldja meg a hajlékot és az ő népét. „Sokszor halljuk – folytatta a püspök –, hogy papok megáldják a szobrot, emléktáblát. Mert úgy gondoljuk, hogy Istent le lehet ráncigálni a mennyből, és ki lehet csikarni tőle az áldást. Ő azonban nem az élettelen követ áldja meg, hanem a népet, és azt az életteret, amelyben vele lehet találkozni. Áldást kérünk a találkozás lehetőségére. Kérjük, mert hisszük és valljuk, hogy az ő áldása nélkül nem tudunk megmaradni.”
Az igehirdetést követően Gudor Lajos, a Dési Egyházmegye esperese köszöntötte a jelenlevőket, majd Lapohos Attila helybeli lelkipásztor ismertette az egyházközség és templom történetét. A települést először 1241-ben irtották ki a tatárok, majd ugyanezt tették az 1600-as évek elején Básta generális hadai, száz évvel később pedig ugyancsak az osztrákok. Minden alkalommal újra kellett telepíteni a falut. A jelenlegi templom a 19. század végén épült fel a Bethlen grófok vezetésével. Lapohos Attila elmondta: a templomot kívül-belül felújították, de ugyanakkor renoválták külsőleg a gyülekezeti házat, valamint a parókiát is. Majd megköszönte mindazoknak a bel- és külföldi személyeknek, önkormányzatnak és közösségeknek a közreműködését, akik segítettek a munkálatok során.
Barabás János kolozsvári magyar konzul rövid beszédét követően a helyi önkormányzat vezetői, a holland testvérgyülekezetek képviselői, a várkudui gyülekezet korábbi lelkipásztorai nevében pedig Rigmányi János szólt a jelenlevőkhöz. Az ünnepi istentiszteletet Lázár Éva szavalata és a kórus bizonyságtétele zárta.
Kommentek írásához be kell jelentkezni.
