Szűcs Ferenc teológust, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető professzorát a kérdés teológiai, etikai vonatkozásaival kapcsolatban kértük hozzászólásra, bízva abban, hogy az útmutatás segít olvasóinknak az oltással kapcsolatos döntés meghozatalában.
„A II. Helvét Hitvallás az isteni gondviselésről szóló fejezetében azt mondja, hogy »az eszközöket nem kell megvetni«. Reformátor eleink itt a tudománynak mindazon eszközeit is értették, amelyekkel az emberi szenvedést, vagy valamely katasztrófát meg lehet előzni, vagy enyhíteni. Kálvin egyenesen kárhoztatja és Isten-kísértőknek nevezi azokat, akik Isten csodás beavatkozására várnak ott, ahol a gondviselés természetes eszközeivel is lehetne élni. Az orvostudomány és a gyógyszerek használata, de a védőoltások is feltétlenül ebbe a körbe tartoznak. A keresztyén ember csak hálás lehet azért, hogy számos, korábban halálos betegségnek van már hatékony ellenszere. Ennyit lehet általánosságban elmondani erről a kérdésről.
Természetesen egy egészen más kérdéskör a közbizalom megrendülése. Ennek hátterében mindenekelőtt a tájékoztatás hitelességével kapcsolatos kétségek állnak. Vajon lehet-e bízni abban, hogy a szigorúan szakmainak látszó érvek mögött nem nyers piaci érdekek húzódnak meg? Különösen, amikor a szakmai érvek maguk is ellentmondásosan kerülnek a nyilvánosság elé. Ismeretes a népmesékből a tréfából farkast kiáltó fiú esete, akinek éppen akkor nem hisznek majd, amikor csakugyan itt a farkas. Mai társadalmi közérzetünk nagyon hasonló ehhez. Ez a bizalmatlanság arra irányítja figyelmünket, hogy van talán az új influenza vírusnál is veszedelmesebb fertőzés, amely éppen azokkal az intézményekkel kapcsolatban ébreszt bennünk kétségeket, amelyekre eddig feltétel nélkül rá mertük bízni az életünket. A mi európai hagyományunkban az emberek életére közvetlen hatással bíró hivatások gyakorlóitól nyilvános esküt szoktak kivenni, éppen a társadalmi közbizalom garanciájaképpen. Úgy gondolom, annyira még nem tragikus a helyzet, hogy például az orvos- és gyógyszerésztársadalom túlnyomó többsége ne venné komolyan az úgynevezett hippokratészi esküt. Az ő mértékadó tanácsukra érdemes figyelni akár az esetleges veszélyek, akár a megelőzés pozitív hatásai tekintetében. Az Istenbe vetett bizalom pedig mindaddig az ő szavuk iránt való bizalomra is kötelez, amíg ennek az ellenkezőjéről valaki meg nem győződik. Ne hagyjuk meghalni a hitet és a bizalmat, mert e nélkül az influenzavírusoktól függetlenül is elpusztulhat az emberi élet!”
Kommentek írásához be kell jelentkezni.