Belépés / Regisztráció
Keresés
Év végi összegzésre és év eleji előretekintésre kérte a Refdunantul.hu honlap a Dunántúli Református Egyházkerület négy vezetőjét, Steinbach József püspököt, Huszár Pál főgondnokot, Köntös László lelkészi főjegyzőt és Bellai Zoltán püspöki főtanácsost a karácsonyi ünnepek alatt egy interjúsorozatban. Lapunk az ő gondolataikat ismerteti az alábbiakban.
Steinbach József püspök az elmúlt év legörömtelibb eseményeként az egyházkerület hat egyházmegyéjéből négyben megvalósult, lelkészekkel történt személyes és kötetlen találkozásokat említette. Az egyházkerület lelkészi elnöke elmondta, hogy a jövőben szándékában áll kiterjeszteni ezeket a találkozásokat többek között a gondnokokra, a tisztségviselőkre, az iskolák tanári karaira, az intézményi dolgozókra, a nyugdíjas lelkészekre és bizonyos gyülekezeti rétegekre, köztük a vállalkozókra, orvosokra, pedagógusokra is.
A püspök az eredmények között említette továbbá a városi és kistelepülési misszió beindítását, az egyetemi lelkészség megerősítését, többek között a honlapra és a megújult Dunántúli Református Lapra utalva a kerület kommunikációjának fejlesztését és a lelkésztovábbképzés kidolgozását is.
A püspök kiemelte, hogy egyházvezetői teendői mellett fontos feladatának tartja a Reformátusok Lapja Ige mellett című rovatának vezetését, ami az Igéhez való „szigorú és rendszeres kötöttséget” jelenti számára. Steinbach József utóbbit az egyházvezetésben is a legfontosabb szempontnak tartja.
Az egyházkerület lelkészi elnökét az elmúlt évben leginkább a haldokló falvak, a sorvadó gyülekezetek és üres templomok látványa szomorította el. Véleménye szerint ezeken a helyeken biztosítani kell a református jelenlétet, imádkoznunk kell a vidék megújulásáért, „de bűn, ha erőinket nem csoportosítjuk át oda, ahol az emberek vannak”.
Bár a püspök elismerte, hogy túl sok dologba kezdtek az elmúlt éven, és hogy a „higgadtabb tempó” kívánatosabb lenne az új évben, 2010 legfontosabb feladatai között említette „a lelkészi egzisztencia kérdésének felelős tanulmányozását”, a parókiális rendszer, az egyházközség jogi státuszának és az egyházi struktúrának az újragondolását, utóbbit az Ige, az örökség és a ma kihívásainak tükrében. Az egyházi vezető fontosnak tartaná egy családsegítő, házassággondozó szolgálat létrehozását, valamint a református kegyesség meghatározását is. A püspök az egyházkerület előtt álló legnagyobb szabású feladatként a Református Egyházi Napok – Dunántúl (REND) című rendezvényt említette, amit június 25. és 27. között rendeznek meg Pápán.
Huszár Pál, az egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi elnöke az elmúlt év legörömtelibb eseményeként a május 22-i debreceni Alkotmányozó Zsinatot említette. „Hatalmasat cselekedett velünk az Úr, mert megengedte, hogy összenőjön az, ami mindig is összetartozott” – fogalmazott az egyházvezető, aki az elmúlt évre visszatekintve hálaadással emlékezett meg a Kálvin Év eseményeiről is.
A főgondnok az előttünk álló év legfontosabb feladatai között említette a nagyvárosi misszió erősítését, a szórványok gondozását, valamint a kehidakustányi szeretetotthon építését, a presbiterek, gyülekezeti gondnokok képzését, és a testvérfelekezetek illetve a társadalom irányába történő nyitást.
Köntös László lelkészi főjegyző szerint a következő évek központi kérdése „az egyház anyagi alapjainak a megteremtése lesz”. Úgy látja, hogy a népegyházi szerkezetet az egyház saját erőből, fogyatkozó egyháztagsággal nem lesz képes fenntartani, ezért az anyagiak kérdését nem szabad elbagatellizálni, hiszen – amint figyelmeztet a lelkipásztor – nem csak a gazdagság, a szegénység is demoralizálhat.
Az egyházi vezető a nagyvárosi misszió kapcsán hozzátette: régi parókiális rendszerünk és egyházigazgatásunk átalakításának kérdése sem megkerülhető. „A kérdés nem kevesebb, mint az, hogy reformálható-e a református egyház” – fogalmazott az interjúban.
Bellai Zoltán főtanácsos legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy az egyházkerületi vezetésben, azon belül az esperes-gondnoki értekezleten is testvéri egyetértésben, a feladatokra koncentrálva folyt a munka. A kaposvári lelkipásztor fontosnak tartja azt is, hogy a pénztelenség ellenére sikerült egyensúlyban tartani az egyházkerület gazdálkodását, működőképesek maradtak az intézmények és a gyülekezetek.
Kommentek írásához be kell jelentkezni.
