Belépés / Regisztráció
Keresés
Lőrincz Szabolcs megbízott igazgató a balatonszárszói SDG Konferencia Központot mutatta be a Zsinat tagjainak. A múlt heti zsinati ülésnek helyet adó intézményt jelenleg külső üzemeltető működteti. 2010-ben lejár a működtetési szerződés, a Zsinatnak a jövőben meg kell határoznia, hogyan valósuljon meg a konferencia-központ későbbi hasznosítása. A megbízott igazgató arról is tájékoztatott, hogy a központ sok lehetőséget rejt még magában.
*
A Zsinat november 19-én tartott ülésén elfogadták a 2009-2014 közötti munkatervet, Hámori Ádám és Siba Balázs beszámolt az idei Csillagpont ifjúsági találkozóról, a 2010. év témájául a világmissziót határozták meg és elfogadták a Magyar Református Egyház Egységes Alkotmányának ratifikációs nyilatkozatát. November 20-án döntöttek a következő évek október utolsó vasárnapjának perselypénzéről: Szabó István püspök előterjesztése szerint a következő négy évben egy-egy új épülő templom építésére használják föl. A Zsinat határozott a Református Egyház folyóirat átalakításáról, elfogadta a szakbizottságok munkaterveit és a közegyházi intézmények beszámolóját. Határozatot hoztak az új Magyar Református Énekeskönyv előkészítéséről, a zsarolyáni és a borsodgeszti idősotthonok átvételéről és református emlékhely alakításáról is.
*
Barmen
75 éve fogadták el a 20. század egyik legfontosabb útmutató és tanító iratát, a Barmeni Teológiai Nyilatkozatot – az erről szóló megemlékezésre és a Rajnai Protestáns Egyházzal kötött partneri megállapodás ünnepélyes aláírására is sor került a Zsinat balatonszárszói ülésén.
„Olyan volt, mint egy mentőöv, hogy a történelem viharában el ne süllyedjünk” – mondta Nikolaus Schneider, a Rajnai Protestáns Egyház lelkészi elnöke a barmeni nyilatkozatról. A lelkészi elnök szerint ha „nem ragaszkodunk a hitvalló hagyományokhoz, mi is elsüllyedünk”. Nikolaus Schneider beszédében kiemelte, hogy „az egész életnek Jézus Krisztus fennhatósága alatt kell állnia”. Hangsúlyozta, hogy „az egyház küldetésének az a lényege, hogy felmutassa Isten igazságosságát, és közvetítse Isten Igéjét”.
Fekete Károly debreceni teológus a Barmeni Teológiai Nyilatkozat magyarországi fogadtatásáról tartott előadást a zsinaton. A debreceni professzornak a napokban jelent meg a témában írt új könyve a Kálvin Kiadó gondozásában.
A Barmeni Teológiai Nyilatkozatot 1934. május 31-én, a németországi Wuppertal város Barmen nevű kerületében fogadta el a Német Hitvalló Egyház zsinata. A Hitvalló Egyház (Bekennende Kirche) lett a Hitlernek és a neki behódoló lelkészek tévtanainak ellenálló, kisebb német protestáns egyházrész, akik a nehéz időkben is próbáltak a Szentírás tanításaihoz hűek maradni.
A Barmeni Teológiai Nyilatkozatot a zsinati ülés résztvevői közösen olvasták fel. Ezután írta alá a Magyarországi Református Egyház és a Rajnai Protestáns Egyház az együttműködési megállapodást. Kiemelték: a két egyház fontosnak tartja, hogy tapasztalatot és eszmét cseréljen, valamint a gyülekezeti és egyházmegyei szintű partneri kapcsolatokat ápolja. Az együttműködési megállapodást Nikolaus Schneider, Barbara Rudolph főtanácsos, valamint Bölcskei Gusztáv és Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi és világi elnöke írta alá.
Múltfeltárás
A református egyház levélben fordul a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterhez, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, a Magyar Országos Levéltárhoz, a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárhoz, továbbá a négy egyházkerületi és a Zsinati Levéltárhoz annak érdekében, hogy megkaphassa a kapcsolódó iratok másolatát kutatás céljából.
A Zsinat a múltfeltárás munkáját Tényfeltáró Történész Bizottság (TTB) felállításával kívánja megkezdeni, ezért felkérte Jogi és Egyházalkotmányi, valamint a Tanulmányi és Teológiai Bizottságát, hogy a Zsinati Elnökségi Tanáccsal (ZSET) egyeztetve tegyenek javaslatot a TTB működésének rendjére. A Zsinat következő ülésén – a ZSET javaslatára – a TTB tagjait is megválasztja.
A zsinat felkéri mindazokat, akik birtokában vannak bármilyen bizonyító anyagnak, hogy azt 2012. június 30-ig nyújtsák be a TTB-nek.
MTV-nyilatkozat
Aggodalommal értesült a Magyar Televízió Zrt.-t (MTV) érintő költségvetési elvonásokról a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinata, amely november 19-i balatonszárszói ülésén ellenszavazat nélkül szavazta meg az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát.
Az MTV levélben fordult az MRE-hez, melyben arról tájékoztatja egyházunkat, hogy az Országgyűlés által tervezett elvonások súlyosan érintenék a médium közszolgálati feladatvállalását. Az egyház válasznyilatkozata felhívja a figyelmet arra, hogy a Parlament – mint fenntartó és tulajdonos – a döntéssel törvénysértésre kényszeríti az MTV-t, hiszen a médiatörvényben rögzített közszolgálati feladatvállalását ellehetetleníti. A reformátusok hangsúlyozzák: a közszolgálati feladatok között kitüntetett helyen szerepelnek a vallási és egyházi műsorok, melyek e tájékozató szerint az elvonásokkal veszélybe kerülnek. „Különösen aggályosnak tartjuk ezt amiatt, hogy a Kárpát-medencében az MTV a legnagyobb médiafelület, amely tájékoztatja és közvetíti az egyházak által képviselt értéket” – fogalmaz a nyilatkozat, mely szerint mind a magyarországiak, mind a határon túliak nagy számban kísérik figyelemmel ezeket a műsorokat. A Zsinat törvényességi és erkölcsi szempontból is elfogadhatatlannak tartja, hogy a költségvetés megszavazása törvénysértésre kényszeríti a közintézményt, ezért arra kéri az Országgyűlését, hogy ne szavazzon meg egy olyan törvényt, amely ilyen helyzetet idéz elő.
*
Bizalom és akarat
Az emberi akarat kevés, a fő irány mindig Istentől függ, ő adja a Lelket és a vállalt szerepeket is – mondta a XIII. Zsinat negyedik ülését megnyitó áhítatában Gaál Sándor esperes Balatonszárszón november 19-én. A lelkipásztor az 1Sám 16 alapján az Istentől kapott szerep vállalásáról szólt. Az igehirdetésben elhangzott, hogy az igeszakasz a múlt feszítéséről és a jövő szorításáról szól, ahogy a Zsinat előtt álló munka is foglalkozik a múlttal és a jövővel egyaránt.
Az ülést bezáró úrvacsorás istentiszteletet Kálvin genfi liturgiája alapján folyt, így emlékezett a Zsinat a reformátor születésének 500. évfordulójára, és így ajánlotta használatra a liturgiát a gyülekezetek figyelmébe. A 2Kor 1,19b alapján elmondott igehirdetésében Steinbach József dunántúli püspök a bizalom és a bizalmatlanság kérdéséről beszélt. „Csak az egymás felé tanúsított bizalom, tisztelet és szeretet, a kölcsönös nyitottság tesz képessé bennünket arra, hogy a világ felé nyissunk, és megszólítsuk az embereket” – mondta a püspök.
Kommentek írásához be kell jelentkezni.
