Belépés / Regisztráció
Keresés
„Milyen ez a világ, és milyen benne a helyzetünk?” – tette fel a kérdést Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a XIII. Zsinat negyedik ülését megnyitó beszédében. Beszámolójában a püspök hazánk 1991-es vallási térképét hasonlította össze a jelenlegivel. Elmondta: napjainkra „lényegesen és drasztikusan” csökkent a vallásos emberek száma, és eltűnt a korábbi különbség falu és város között. A fiatalok körében végzett felmérésekre hivatkozva arról szólt, hogy a 29 év alattiak egyre kevesebben járnak templomba. „A számok és a tények sok kérdést vetnek fel, amelyekre nekünk kell megpróbálni választ adni” – tette hozzá a püspök.
A múltfeltárás kérdéséről Bölcskei Gusztáv elmondta: csupán négyen éltek azzal a lehetőséggel, hogy megírják ezzel kapcsolatban mondandójukat. „Minek a jele ez? Ősbizalmatlanság? Érdektelenség? Azt kérem, hogy ezeket a kérdéseket vegyük majd elő az ügy tárgyalásakor” – fogalmazott a Zsinat lelkészi elnöke.
A Kálvin Emlékévek kiemelkedő eseményeként említette Bölcskei Gusztáv az egységes Magyar Református Egyház május 22-i Alkotmányozó Zsinatát és hálaadó ünnepét, melynek „felelőssége, áldásai és kötelezettsége új és új feladatokat állít elénk”.
Az elnöki beszámolóban egymás erősítéséről is beszélt a püspök, mint mondta: meg kell teremteni az egységes Magyar Református Egyház munkálkodásához szükséges alapokat.
Nyugtalanító jeleknek nevezte Bölcskei Gusztáv, hogy „eddig csak azzal kellett szembenéznünk, hogy a horvátországi reformátusság nem tud egységes szervezeti közösségben megmaradni, most pedig a Vajdaságban is elindult egy hasonló folyamat. Nagy odafigyelésre és szeretetre van szükségünk ahhoz, hogy ezt a folyamatot megpróbáljuk visszafordítani.”
A püspök szólt a felvidéki magyar reformátusok helyzetéről is. Kiemelte, hogy a szlovákiai nyelvtörvény kapcsán a történelmi egyházakkal közösen igyekeztek a reformátusok felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét a tarthatatlan szlovákiai állapotokra. „A nemzetközi fórumokon nehéz volt mindehhez partnereket találni. Egyedül vagyunk!” – jelentette ki Bölcskei Gusztáv. A püspök megemlítette, hogy az Európai Egyházak Konferenciáján a magyarok kérése ellenére sem „voltak hajlandóak” napirendre venni a nyelvtörvény ügyét. „Mintegy kompromisszumként” azt ajánlották, hogy nem illesztik a napirendbe azt az ügyet sem, amely szerint Magyarország cigányüldöző, kirekesztő ország.
Bölcskei Gusztáv pozitív példaként említette, hogy három partner – a Zürichi Kantonális Egyház, a Svájci Magyar Protestáns Lelkigondozói Szolgálat és a Magyarországi Református Egyház – modellértékű együttműködésének köszönhetően Kókai Csaba református lelkipásztor megkezdte svájci szolgálatát.
A Kálvin Év kapcsán a püspök kiemelte azt a november 9-i koncertet, amelyet a Művészetek Palotájában rendeztek. Elmondta, hogy ez alkalomból Allender Felix genfi református presbiter Kálvin János 1542-es liturgiájának hasonmás kiadását hozta ajándékba a négy magyarországi egyházkerületnek. Bölcskei Gusztáv beszélt arról a nagysikerű rajz- és esszéíró pályázatról is, amelyre a református egyház felhívására csaknem ezer gyerek küldte be pályamunkáját az ország minden pontjáról.
Az elnöki beszámolóban a püspök beszélt a Lepramisszió 35 éves jubileumáról, amely a világ számos országában hatmillió leprabeteg számára viszi el a keresztyén bizonyságtételt. Szólt a 25 éves Telefon-lelkigondozói Szolgálatról. Ennek kapcsán köszöntet mondott P. Tóth Béla vezetőnek, valamint Révész Jánosné missziós lelkésznek. A negyedévszázados Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót méltatva a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonban folyó kiváló munkáról beszélt Bölcskei Gusztáv.
A zsinati ülés keretében jelentette be Bölcskei Gusztáv azt is, hogy az adatvédelmi biztostól a napokban megkapott válasz szerint nem alkotmánysértő a református egyház adóhatóság felé jelzett adatgyűjtési igénye. „Az szeretnék megtudni, hogy az ország egyes területein hányan ajánlották fel adójuk egy százalékát egyházunk számára. Az ilyen irányú kérésünket korábban adatvédelmi aggályok miatt utasította el az adóhatóság. Most az adatvédelmi biztos állásfoglalásának birtokában újra megkeressük az APEH-et” – mondta a püspök. Az elhangzottak szerint az adatok egyebek közt azért is fontosak, mert nagyban segíthetik az egyház munkáját abban, hogy megszólíthassa potenciális adakozóit.
A Zsinat lelkészi elnöke a zsinati ülésen szólt arról is, hogy feltűnően sok érvénytelen felajánlás érkezett a személyi jövedelemadóból adható egy százalékok kapcsán, ezért ezekre a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani. Megemlítette, hogy a katolikus egyház korábban felülvizsgálatot kért, és kiderült, hogy az érvénytelennek minősített felajánlások jelentős része szabályszerű volt. Az APEH november 30-ig értesítést küld azoknak, akiknek a felajánlását érvénytelennek minősítette, ezért a püspök arra kéri ezeket az adózókat, hogy az értesítés fénymásolatát küldjék el a Zsinati Hivatal Jogi Osztályára (1440 Budapest 70., Pf. 5.), hogy az egyház vizsgálatot kezdeményezhessen az ügyben.
Kommentek írásához be kell jelentkezni.
