Belépés / Regisztráció
Keresés
A Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinatának és hálaadó ünnepének előestéjén, május 21-én áldozócsütörtöki istentiszteletet és koszorúzást tartottak a debreceni egyetemi templomban. Május 22-én a Magyar Református Egyházé volt Debrecen belvárosa.
Áldozócsütörtöki istentiszteletet és koszorúzás
Püski Dániel egyetemi lelkész köszöntőjében elmondta: ez az első istentisztelet a templomtérben azóta, hogy a református egyház 2006 végén visszakapta az épületet az államtól. Az egyetemi gyülekezet egyelőre az épület más helyiségét használja alkalmai megtartására. A templom alapkövét 1939-ben tették le, de a háborúban megsérült épületet a gyülekezet csak rövid ideig használhatta, mert az 1970-es években államosították, és az egyetem média- és újságtára kapott benne helyet.
Csomós József tiszáninneni püspök a Mk 4,30–41 alapján elmondott igehirdetésében arra a kérdésre kereste a választ, hogy az Alkotmányozó Zsinat a megérkezés vagy az elindulás napja-e. A választ számára áldozócsütörtök, a mennybemenetel napja adta meg, amely bár a Fiú számára megérkezés az Atyához, de a tanítványok számára a missziós küldetés kezdete. „Nem megérkeztünk Debrecenbe, hanem elindulunk Debrecenből a Kárpát-medencébe. Nem azért, mert kedvünk van hozzá, nem azért, mert ez lenne a munkánk vagy a szívünk vágya, hanem azért, mert ez a küldetésünk!” – fogalmazott az igehirdető.
A gyülekezet az istentisztelet után az egykori Reformáció, most Egyetem térre vonult, ahol megkoszorúzta a magyar reformáció négy nagy alakjának: Huszár Gál nyomdásznak, Komáromi Csipkés György teológusnak, Méliusz Juhász Péter püspöknek és Szenczi Molnár Albert zsoltárfordítónak a szobrát.
Sok maréknyi föld
Másnap harangzúgás üdvözölte fél tízkor az első programot Debrecenben, a magyar református egyháztestek egységesülésének ünnepén. A Magyar Református Egyház egyházkerületeinek elöljárói ünnepélyes hangulatban, szép rendben egy-egy maréknyi földet helyeztek el a debreceni Kossuth téren, a Nagytemplom előtt felállított, a Kárpát-medencét jelképező installáción. Az elöljárók után az egyes egyházközségek tagjai helyeztek el szülőföldjükről, a Kárpát-medence minden részéből hozott rögöket az alatt a fa alatt, amely az egységes magyar református egyházat szimbolizálja. A nap folyamán ennek lehetősége továbbra is fennállt minden résztvevő számára.
Ezután vette kezdetét az Alkotmányozó Zsinat zártkörű ülése a Nagytemplomban.
Harangkondulással az egységesülés felé
Délután fél négykor véget ért a május 22-i ünnepsorozat következő nagy eseménye, az egységesítő menet. Az egyházkerületek elöljárói, az Alkotmányozó Zsinat résztvevői azokat a határon túli egyházkerületeket jelképező haranglábakat járták körbe, amelyeket Debrecen városának legforgalmasabb útvonalain helyeztek el. Az egységesítő menetet a haranglábaknál Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Erdély és Partium püspökei és főgondnokai várták, ahol saját egyházkerületük vezérigéjével jelentették ki, hogy az egységes Magyar Református Egyház részeinek vallják magukat, majd csatlakoztak a dicséreteket és zsoltárokat éneklő menethez. A vezérigékre válaszul a Magyarországi Református Egyház püspökei és főgondnokai áldáskívánással üdvözölték a hazánktól erőszakosan elszakított egyházkerületeket. Az Erdélyi Egyházkerület haranglábánál a menet tagjai elénekelték a Székely Himnuszt. Megvalósult az ünnep jelmondata: „Krisztus a jövő, együtt követjük őt!”
Kommentek írásához be kell jelentkezni.
