A 27. szám ajánlója
LV. évf. 27. sz. - 2011. 07. 03.
A július 3-i Reformátusok Lapja vezércikkében Szántó József a papkéve szerepéről gondolkodik most, az aratás idejében. „Hozd a kévéid, rakd keresztbe, s hidd el, Isten gondviselő keze – mint a papkéve – őrzi életünk ama napig, míg elérkezik a mezőről a behordás, s te tudni fogod: hazaérkeztél” – írja a tornyospálcai lelkipásztor.
A 16. szám ajánlója
LV. évf. 16. sz. - 2011. 04. 17.
Virágvasárnapi számunk vezércikkében Kuti József gondolkodik az ünnep három koordinátájáról. „A virágvasárnapi történetnek a legátütőbb jellegzetessége az örvendező sokaság. Emberek, akik felsőruháikat a földre terítik, pálmaágakat lengetnek, hozsánnázva és örvendezve dicsérik Jézust. A virágvasárnapi hit: lelkesedés, ünneplés és öröm” – írja az április 17-én megjelenő lapban a kecskeméti lelkipásztor.
A 15. szám ajánlója
LV. évf. 15. sz. - 2011. 04. 10.
A böjt célja az Istenre figyelés, bűneink meglátása és átélése annak, hogy van bocsánat – fejti ki Pótor László vezércikkében. „Mi sokszor megelégszünk azzal, hogy elolvassuk az Igét, ott vagyunk az istentiszteleten. Isten pedig üzenni, beszélni akar velünk, személyes mondanivalója van számunkra” – írja az április 10-én megjelenő lapban a nyírmeggyesi lelkipásztor.
A 14. szám ajánlója
LV. évf. 14. sz. - 2011. 04. 03.
Koncz Tibor vezércikke a református böjt nyomába ered többek között Kálvin és Ravasz László gondolataira támaszkodva. „A böjt korrekció, az önmagunktól elfordulás és az Istenhez odafordulás, a szent visszatérés ideje, amint azt a tékozló fiú is tette. A böjt a megüresedésünk időszakává is lehet, azért, hogy azután Isten szeretete egészen betöltsön bennünket” – írja az április 3-án megjelenő lapban a karcagi lelkipásztor.
A 13. szám ajánlója
LV. évf. 13. sz. - 2011. 03. 27.
A március 27-án megjelenő Reformátusok Lapjában a presbiterválasztás évére tekintettel Veress Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület világi főjegyzője Ki a presbiter? címmel a presbiterek szerepéről, kötelességéről és jogosítványairól ír vezércikkében. „Mai, itt élő református testvérem, mi a válaszod erre? Krisztus nem a szakmaiságodat kérdezi, nem világi ismereteidet, hanem hozzá való viszonyodat. Mit válaszolsz életeddel, gyülekezeti forgolódásoddal, az idősek, betegek látogatásával, a rászorulók segítésével, az imádságaiddal, a bizonyságtételeddel?” – teszi fel a kérdést a szerző.
A 12. szám ajánlója
LV. évf. 12. sz. - 2011. 03. 20.
A március 20-án megjelenő Reformátusok Lapjában Hol van az egyház helye a mai magyar életben? címmel olvasható Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorának írása. „A mindenkori hatalomnak viszont nem az a dolga, hogy az egyházat egyházzá minősítse – de kötelessége a visszaélések felfedése és megszüntetése, a hit szabad gyakorlásának védelme. Ugyanakkor az államnak joga, hogy a társadalom jólétének érdekében azzal az egyházzal, vallásközösséggel keresse a partneri együttműködés lehetőségét, amely nem riad vissza attól, hogy ott is megkeresse az embert, ahol a legmélyebb az anyagi, lelki és szellemi sötétség” – írja a szerző.
A 51-52. szám ajánlója
LIV. évf. 51-52. sz. - 2010. 12. 19.
A december 19-én megjelenő Reformátusok Lapjában Áldást, vagy csak sikert? címmel olvasható Püski Lajos debrecen-nagyerdei lelkipásztor írása. „Gyors, látványos, rövid távú sikereket akarunk csupán elérni, vagy gyümölcsöző, áldásos életet szeretnénk élni? Csak látszateredményeket, sikereket akarunk elérni, vagy emberek megtérését, megszentelődését, szolgálatba állását akarjuk kitartóan, hűségesen munkálni?” – teszi fel a kérdést a szerző.
A 50. szám ajánlója
LIV. évf. 50. sz. - 2010. 12. 12.
A december 12-én megjelenő Reformátusok Lapjában Ez nem mese címmel olvasható Pásztory Ádám, a reformatus.hu munkatársának írása. „Túl sok mindent jelölünk karácsonnyal: vásárt, rally-futamot, mobil csengőhangot. A sok jelentés nem jelentés, elvész az éle a szónak. Pedig a karácsony az egyik legélesebb szavunk: hitvallás. Isten és ember kapcsolatát értjük rajta. Az örömüzenetet: nem vagyunk egyedül a világban, az életünkben. Van beavatkozás, van titok, van egy hatalom, amely nagyobb bármilyen hatalmasságnál, természete kiismerhetetlen és felfoghatatlan az ember számára” – írja a szerző.
A 49. szám ajánlója
LIV. évf. 49. sz. - 2010. 12. 05.
A december 5-én megjelenő Reformátusok Lapjában Törődjünk az „ily nagy” üdvösségünkkel! címmel olvasható Márkus Gábor verőcei lelkipásztor, a hajléktalanmissziós szolgálat vezetőjének írása. „Az advent ajándéka, sikere, a karácsonyra készülődésünk óriási lehetősége, hogy Jézus, aki az üdvösséget hozza, felnövekedjen a szívünkben minden érték fölé, vagy ha tetszik, „ily nagy üdvösséggé” váljon. Ha fontos ez nekünk, akkor lesz áldás karácsony ünnepe” – írja a szerző.
A 48. szám ajánlója
LIV. évf. 48. sz. - 2010. 11. 28.
A november 28-án megjelenő Reformátusok Lapjában Új kezdet a finisben címmel olvasható Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkárának írása. „Van abban valami szimbolikus, hogy miközben mindenki más egy nehéz és fárasztó év levezetésére készül, az egyház legalább a 4. század óta az új egyházi év nyitányát látja az adventben. Mi mással is kezdhetnénk az egyházi évet, mint emlékezéssel és felkészüléssel?” – teszi fel a kérdést a szerző.
A 47. szám ajánlója
LIV. évf. 47. sz. - 2010. 11. 21.
A november 21-én megjelenő Reformátusok Lapjában Missziónk a világban címmel olvasható P. Tóthné Szakács Zita lelkipásztor, a Zsinati Hivatal Missziói Irodája vezetőjének írása. „A misszió a mai világban oly sok ember értelmezésében afgán vagy épp iraki katonai, esetleg orvosi misszió – ezért amikor mi, keresztyének a misszióról beszélünk, fontos hozzátenni: mi nem emberi misszióban veszünk részt, hanem Isten munkatársaiként az ő missziójában tevékenykedünk. Szeretnénk minden emberhez eljuttatni az evangéliumot, az örömhírt, hogy Isten bennünket mennyire szeret” – írja a szerző.
| << korábbiak | 12/13 | frissebbek >> |